Ajánlott nyelvek
Nyelv kiválasztása
Rövid válasz: gyakran igen. A "műszaki probléma" a leggyakoribb ok, amit a légitársaságok az EU261 szerinti kártérítés megtagadására hivatkoznak — és a legtöbb esetben ez valójában nem felel meg a törvény szerinti rendkívüli körülmény feltételeinek. Íme a megkülönböztetés, amely eldönti, jogosult-e a kifizetésre.
Utolsó frissítés: 2026. szeptember 30.
Az EU261 szerint egy légitársaság csak akkor mentesül a kártérítés fizetése alól, ha a késést vagy törlést "rendkívüli körülmény" okozta — valami, ami valóban az irányításán kívül esik. Egy műszaki hiba pontosan ennek hangzik: egy elromlott alkatrész, ami tulajdonképpen nem a légitársaság hibája, igaz?
Nem egészen. Az Európai Unió Bírósága már 2008-ban rendezte ezt a kérdést, a Wallentin-Hermann kontra Alitalia ügyben, amely egy olyan műszaki hibáról szólt, amely megakadályozta egy járat felszállását. A Bíróság kimondta, hogy a műszaki problémák általában a légitársaság üzemeltetésének velejáró részét képezik — a légi járművek összetett gépek, és azok karbantartása, légialkalmasságuk fenntartása a légitársaság feladata, nem külső esemény. Egy műszaki hiba csak akkor számít rendkívüli körülménynek, ha a légitársaság szokásos tevékenységén kívül eső dologból ered: olyan gyártási hibából, amelyet a gyártó csak a légi jármű átadása után fedett fel, szabotázsból, vagy olyan rejtett károsodásból, amelyet a szokásos karbantartással nem lehetett volna felfedezni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szokásos "műszaki hiba", amely néhány órára a földön tartja a repülőgépet — egy hibás érzékelő, egy hidraulikaszivárgás, egy vártnál korábban meghibásodott alkatrész — normál üzemeltetési kockázatnak számít. A légitársaságtól elvárható, hogy erre felkészüljön (tartalék repülőgépek, tartalék alkatrészek, karbantartó csapatok), és ha ez a terv meghiúsul, és az utasok emiatt késnek, a légitársaság fizet.
A bizonyítási teher a légitársaságot terheli. Nem elég, ha annyit mondanak, "műszaki probléma" — be kell mutatniuk a konkrét okot, és bizonyítaniuk kell, hogy az kívül esik a szokásos üzemeltetésükön. A légitársaságok elutasító e-mailjeikben ezt gyakran nem fejtik ki, mert a legtöbb utas nem száll vitába.
Nem — szinte minden műszaki hiba biztonsággal kapcsolatos, pontosan ezért marad a földön a repülőgép, amíg meg nem javítják. A sürgősség nem változtat azon, hogy az alapvető ok rendkívüli volt-e, vagy csak normál elhasználódás.
A végső célállomásra való tényleges érkezési ideje alapján ítélik meg az ügyét, függetlenül attól, végül melyik légi járművel repült. Ha 3 vagy több órát késett, a késésre vonatkozó kártérítési szabályok továbbra is érvényesek.
A kártérítés szempontjából nem — az számít, hogy az alapvető ok normál üzemeltetési kockázat volt-e (a legtöbb műszaki hiba esetében ez a helyzet), vagy valóban rendkívüli (ritka). Egy vészleszállás ezen a mércén nem változtat.
A teljes szabályokra kíváncsi, nem csak erre a helyzetre? Nézze meg teljes EU261 útmutatónkat, vagy ellenőrizze közvetlenül a járatát alább.